Eszembe jutottál. És gondoltam, milyenjó volna: betérni hozzád néhány szóra,váti házadban, a keskenyben, régibenölelni a sovány özvegyasszonyt óvva,kérdeni, mivel töltöd el napjaidat,mi hír a faluban, hogy békében élsz-e,és hogyha nincsen liszted, van-e, aki ad;bevallani, hogy…

http://www.scribd.com/doc/87821074/Sumegi-Tamas-Ha-nem-borit-szemedre-fatylat-a-konny

Az ölelésbe fájás szorult,elfogadtam, hogy meggyűr bájad,hogy nem repülhet a nyomorult -hisz egész életem bűnbánat.Csenddé tipró volt s véletlen ez,ami nagyobbá tesz, de megfojt,nem olyan, mi utókort szerez:a miénk könnyes szerelem volt.

Tudom azt az estét, nem volt régen,az állomáson ittam boromat,kibomló tavasz szagözönébenjött a vonat, és elment a vonat.Elment a vonat, te maradtál ott,boldog döbbenet, szép húsú végzet,fogadtalak: mint a regés álmot,mit szememre még anyám idézett.Ott, ahol az ablak előtt…

Vonat vitt a hegyek közé,akkor volt szeptember hava,mögöttem megyehatárok,s mind, kit ismertem valaha.Kimeredtem az ablakon,rengeteg erdőket láttam,s a »mi várhat rám« sóhajaelveszett a robogásban.Szekrény, ágy, bár nem ugyanaz,egyszerre csak idekerül:körülnéztem egy…

Mégsem tudtam vigyázni rád,keveset tettem, mint sokak,rejtelmekkel várt a világs nem felügyeltem sorsodat.Most itt állok, visszajöttem,nézlek - de nem mosolyogva,lábad elé hull a könnyem,lélekrontók szegény foglya.Miért tűrtél annyi verést,miért kellett nekik hinned,hogy bal…

Hallottam a híredet,hogy te hozod a szelet,tavaszillat jár veleds te lehelsz leveleket.A szél engem megmaraszts bánatom: elfújja azt,hogyha itt fog izegni,a szívemet kisepri.Kicsavarja a gonoszt,szent kezekre csókot oszt,ha majd idáig kihág,könnyű lesz ez a világ.Hittel hallottam…

Itt az ég csillagtalans az utcát járom csak magam,nem kísér egyetlen egylélek, nem tudom, hová megyek.De nincs jobb felé merre,pokol köve, pokol berke,szaggatódik a májams másutt évülnek mindahányan,szörnyen remeg az énekmár a számban, szörnyen féleks szívem által mondva…

Testvér, valahányanmárcius havában,országút oldalában,viszik a zászlót.Imádkozva mennek,férfi, asszony, gyermekkér az úrtól kegyelmetszegény magyarnak.Az ég fényes nekik,magasra emelika posztót, lelkük pedigtiszta-szép remény.Bár e nemzet árva,mint sivatag fája,s csonka a…

            Van egy titkom. És csak egy titkom van, amit ha akarnék, se tudnék elárulni neked. Napjaim száma, gonosz- és jótetteim száma ez. Hallgatni fogok róla mindörökké: az élő semmit sem mondhat el, a holtat nem faggathatod. Miután elmentem, számolhatsz, de miért…

Elhagyva az erdőt komor síkra értem,hol fák torzói álltak s hamu kupacban,e kopár szélén, a megmaradt cserjésben,cinegemadarak panaszoltak halkan.Búsultam én is, mert ismertem a tájat,mikor még zöldellt, vad volt s embertől szabad.S most hallottam sok izmos fejszecsapásnaks tűznek…

Minden múlt szerelem üresít,mégis hiszed, az új segít,élni vágysz, százszor hiába fájt,s majd várni fogod a halált.Jó ember vagy, míg semmi pénzed,s ha van, lelked a szegényebb,megtenni bármit szabad neked,s bűn csupán a bűn ellened.Nem engedheted el azt szebben,amit tartasz a…

http://www.scribd.com/doc/79892494/Sumegi-Tamas-Mire-megn%C5%91nek-a-fak http://www.scribd.com/doc/79892494/Sumegi-Tamas-Mire-megn%C5%91nek-a-fak

Fél könyéken, hanyatt fekveszegzem szemem odafentre,lángok tánctere az arcom,mellemet jól kidagasztomlevegőből jót szippantván,hanyatt fekve puszta hantján.A hallgató égre a Holdföl ma kövér képpel hatolt,izgató-erős a fénye,hogy ha felleg száll eléje,rögvest átviláglik…

Barátom, nem tudom, hol a nyom,mely hogy erre járt, bizonyítja,de nézd, tegnap azon a padonültem én megürítve, sírva.Csak úgy sírtam, mint az őszi rét,mely mindegyre ritkul és fakul,harmat volt a könnyem, semmiség,csak úgy sírtam: haragtalanul.Nem tudom, mikor kerül elő,nem…

            Ha nem sajnáljátok halottaitoktól a földet, tőlem se sajnáljátok! De én nem akarok temetőben nyugodni. Fektessetek le kinn a tájon, s emeljetek halmot fölém. Hozzatok magatokkal néhány rögöt abból, ami a tiétek. Így emlékezzetek meg rólam. Álmodtam arról…

Lompos voltam s halványa bolt mögött alván,az oda dőlt részeg,végigmért s lenézett.Láttak akkor engemszétgombolt ingemben,bolond testtartásban,egy üveg volt társam.Láttak, mikor mentekegy ugrással lejjebb:kenyérért siettek,párizsit is vettek,és fecsegtek rólam.De teljes…

A társszerző Kovács Ákos.A műsor közben feszengek,mert közben jönni fog a halál,s félek, ha a terembe lép,magához méltatlannak talál.Terembe zárt az életem,elhatárolt, semmi kis titok,csak az tudja és érti meg,aki sötét csöndben jönni fog.

Végre elég pénz az, amim van,több a jól ismert kevésnél,tüzet gyújt lassult tagjaimban,s a tetszhalott reménység él.Szemem meresztem, számat tátom:mit lehet összevásálni...Egyet pislogsz, s nincs egy petákom,nem tudok a pénzzel bánni.

Nézd, hogy hullámzik a mellem:előttem óriás munka áll,s ott a kész mű a lelkemben,mit kivinni nem hagy a halál.Én nem végezhetek vele,mi lesz így valóvá belőle?És az eszmének lehet-e,lesz-e puszta eszmémnek őre?Vagy minden ennek áldozotterőm kárba vész, pazarlás volt?A…

Albrecht von Johannsdorf: Ich vant âne huoteEgyedül találtam végre,vigyázó nélkül, a legszebbet.Rám tekintett, ilyet kérdve:»Miért, hogy egymagadban lellek?«»Úrnőm, ígyen adódott éppen.«»Mondd meg nékem, miért vagy itt? Szándékaid nem értem.«»Sóvárgásom,…

Ha tudják: még nem ebédelt,bőven adnak neki ételt,pincesoron kóborolvaszomját remek óbor oltja,ha az ajtón kopog fázva,eresztik a meleg házba,gyermekek váltig unszolják:meséljen, milyen az ország,fog magának jó szeretőt,s nem marad soká szem előtt,ismerőse minden virág,égen a…

Most velem fáznak, akik szerelmetlenek.Ki számolja, szánja a magány-perceket?Most szülnek hatujjú álmot a házfalak.Föld mellén, dombon a kacska út gyászszalag.Srégen árnyékolva fogyatkozott a Hold.Elment, a búcsúcsók íze már tompa volt.A szél a leveleket meghempergeti.Én…

Mint felmenőim, az erdőt jártam,köznapi öltözetben,(ők még puskásan meg kalaposan)s egyre mélyebbre mentem.Kijárt ösvényt biz én nem követtem,a fák közt elbolyongtam,hányszor akadtam szederindába,de hányszor megbotoltamkorhadó ágban, földdudorokban!Azzal nem törődtem…

Szállunk tarka álom-szárnyons lányok csókja ég a szánkon,átborozunk éjszakákat,szívünket nem lakja bánat,fittyet hányunk az időnek,tenyerünkön rózsák nőnek,az egész világ a mienk,és hisszük, hogy a földi rend:nem lesz részünk soha rosszban;és eszünkben csak a Most van,s…