De láttam.Az szép volt.Az szép volt.Az utcákon hegedű szólt s furulya,zene szállott, volt bár akármely napszak,táncosokról színárt lövellt a ruha,s én is kimentem, hogy verset olvassak.Az utcán derű volt közakaratra,melytől esős idő is megszelídül,haragját mindenki lakásán…

A roncsolt szívű elveszetteket- azok mi vagyunk, akik most élünk -född be, ha nyugodniok nem lehet,hogyha nincs az a béke, mit kérünk!Akik most élünk, orzó világban,törpén a nagyok sorsával küzdve,ha százan ugrunk, fölbukunk százan -ne emlékezz sok nehéz bűnünkre!