Leborulok, hogy tenyerem, arcom érjeröge, pora, köve, s bizony nem vezeklésre,nem is csatára készülök, hanem visszajövök.Mert szabaddá tett a föld, erdő, s ekképp megkötött.
Vérem melege orcámon átsüt a törmelékes, apró kristálytűklepte talajra. Közöttünk oly erősa kapocs, mint tigrisgyőző…