Lesz miből élni az úton, reményből mindig lesz elég: én viszem a táskámban a versem ötletét.   Barátom, te hozd magaddal, mi nélkül nincsen büszke lét, a táskádban elrejtve jó munkák ötletét.   Kedvesem pedig az útra műveim koronájaképp táskájában…

Mentem, mendegéltem. Kígyózott az út.Óh, nehéz volt, de tudtam: megacéloz,isten-egy leszek, varjak látta hérosz,s e szent vándorláshoz nem hívtam tanút.Napjában estek csúf csodatételek.Idegeimbe vájó hajnalokbangyászt, vészt, elmúlást óbégatva loptam,s megkímélték ezt a…

Tudom, már megint az erkély!E színhely írásaimbaigen nagy sűrűséggel tér,elnyűtt kép, ismételt minta.Hiába, ott történt ez is.Tán fogyatkoztunk a hitben,azért akart a nemezismegűzni hetedíziglen.Kőpárkányon könyökölvénsort hánytam sor hátuljába,oly gyorsan, ahogy az…

                Mikor azután felvitte volna őtet az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e földnek minden országit egy szempillantásban. És monda néki az ördög: Néked adom mind ezt a hatalmat, és ezeknek ditsőségeket: mert nékem adatott, és annak adom, a…

            Mi száműztük életünkből a félelmet. Anyánk félt, apánk gyötrődött, aggódott, a barátaink tépelődtek és idegesek voltak. Mi sem voltunk mások; és amikor a legbizonytalanabbak voltunk a zsigereinkben, akkor kerestünk valakit, akit kinevethettünk és…