Sümegi Tamás írásai


Nem írom, hogy felmagasztaljalak

2013. február 06. 19:57 - sumegitamas

Nem írom, hogy felmagasztaljalak,hogy lasszómmá váljon s rabul ejtsen,nem véletlen vagyok kétes alak,s különben is kicsiség a versem.Ne olvadozz túlsággal, hiszen csakjátszadozom, mintegy gonoszkodva,s hogy a trónra egy leányzót felrak,tollamnak pusztán szokásos torna.Nem írom ezt…

Tovább
Szólj hozzá!

A világ, amit nem írtam meg

2012. november 21. 20:59 - sumegitamas

De láttam.Az szép volt.Az szép volt.Az utcákon hegedű szólt s furulya,zene szállott, volt bár akármely napszak,táncosokról színárt lövellt a ruha,s én is kimentem, hogy verset olvassak.Az utcán derű volt közakaratra,melytől esős idő is megszelídül,haragját mindenki lakásán…

Tovább
Szólj hozzá!

Az elmulasztott ölelés, látogatás, és a jó szó, ami nem hangzott el

2012. július 15. 22:05 - sumegitamas

            Összeborulni. Összeborulni kellett volna, csak egy percet lopni magunknak még, de mindketten féltünk megtenni, és félszegen mosolyogva köszöntünk el, miközben szemünk kétségbeesett kutatást folytatott, tekintettel kapaszkodtunk egymásba, eddig terjedt…

Tovább
Szólj hozzá!

Ha nem hagyom, hogy lásd

2012. április 29. 17:32 - sumegitamas

A hangjáról felismereda vadat éjjel, sötétben,fényképeid bár nincsenek,előtted a messzi arca,ha fekszel, szempillád tétlen,figyelhetsz kinti viharra -tudnod az ilyesmit lehet.Bekötött szemmel is biztonérzékeled a hegyomlást,hogy élted fogy, vész az izrom,tudod vakon és süketen,de…

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása