Követem az utat: a göröngyöst, a simát, nem nézem végig páholyból, ahogy elpusztul a világ, behívlak téged végre egyszer én már, meggyilkolt földön leszek szerény vár.
Gyémántok vagytok, amik nem ragyognak semmit,fényes korona, mi a porban fekszik. Egy dolog időnként megroggyanni térdben, de…