Életemben, mígnem életem eltépem,a tiéd a pregnáns vizázs,amelyre jártában, estében-keltében,melyre álmában is vigyáz.De édes borral kiürítetlen kupám,s mi végre minden küzdelem,ha talán újra látlak sok próbám után,de te már nem örülsz nekem?Ebben a nagy, nyálkás…