Leülök az erkélyen székemre,s felnézek Holdra, felhőzetre, valamiegyszerűt érezve.Mert talán véget értek a rosszak,a bajt hozó idők, s az életöröm lesz,mi ezentúl mozgat.Persze, hogy könnyebb vagyok most, hiszena kegyes fantázia révésze visz átaz éjszakás vizen.Sötét van s…