Lefüggönyzött szobákbanpár forint takargat,sose jól, sose bátrantengődünk, és nagynakálmodjuk a sorsot.Jó kedélyű emberekközt mi idegenek,irónunk rímet remeg,nem tudunk, nem lehetörülni, ahogy ők.Zúgják: „Költő, esztelen,a te időd letelt!Hálálkodj szép csendesen,míg…