Már letűnt a korszak, melybennap mint nap elnyelt a vadon,s minden zugát megismertem –sok olyat, hol nincs csizmanyom;hol van már? Most elém reppen...s hol van már az első dalom?Nem is csak az, régi versek,hol vagytok már, hol szóltatok?Lelkemben oly dicsőn zengettegy hang, mint ősi jóslatok,melyek…

Ez a dal szól a kék égnek felettem,  és a pusztáknak írom e dalt egyben, ahonnan a szél súgdosott és intett, ez a háladal a testvéreimnek, ez a dalocska száll a barátokhoz, akiknek szíve szövetséget hordoz, ez a háladal szól az otthonomnak, hol füvek, fák és rögök mesét…