Sümegi Tamás írásai


Egy drágakő meséje

2014. február 22. 19:35 - sumegitamas

A kezdet kezdetén minden képlékeny volt és sejtelmes, senki sem álmodott nagyot, senki sem tudta, hogy ez lesz.   Rendezetlen kavargásban nem öltött rögtön alakot, hogy nem tűnt fel, nem számított, voltak, voltak olyan napok.   Kezdetben nem hordott jelet, ami…

Tovább
Szólj hozzá!

Hódolat a tiéteknek

2014. február 10. 21:32 - sumegitamas

Ujlaki Nikolettnek és Kozma Gergely Andrásnak, az ötéves évfordulóra.   Hirtelen, egyszer csak a másik csodás volta magával ragad. Minden, de minden ott kezdődik, egy gondolattal: „Választalak.”   Az első olyan pillanat ez, amikor akár délibábok válnak…

Tovább
Szólj hozzá!

Játsszunk öltözősdit!

2014. január 27. 23:41 - sumegitamas

Már este van. Az eget átöltöztették, és ráhullottak lassan a csillagok. Olyan csendben szórták el a fények ezrét, mint a pitypangok a szálldosó magot.   S ha minden ebben a szép átváltozásban észrevétlen volt egyúttal s türelmes, mi gátlója marad, hogy a lelked…

Tovább
Szólj hozzá!

Abszolút csend (Sötét szobában gondolom)

2014. január 11. 10:19 - sumegitamas

eredjen meg az eső odakint vagy menjen végig egy autó az úton a halál bejutott mindjárt kitapint lehetetlen elaludnom   most egy rémálomból ébredve mert vannak rémálmaim igen és nem tudom megreparálni magam mindig ügyesen sebtiben   nem tudom egyszerre felhúzni…

Tovább
Szólj hozzá!

A második ajándék: mécsvilág

2013. december 14. 12:57 - sumegitamas

Barátaimnak.Idő és tér egy adott pontjánjelölte a sors a helyet,hol összegyűltek a bányászok,ahol már besötétedett,évmilliókkal előbb járt azalkony ott, és maga mögötthúzta, hengerült nagy fekete,fekete és éj és örök,ebben bolyongtak fénypontokként,aprócska lámpást…

Tovább
Szólj hozzá!

Az első ajándék: vörös rózsa

2013. december 08. 17:50 - sumegitamas

A lányoknak, akiket szeretek.   Jártam nálad, és letettem asztalodra nagy titokban ezt a rózsát, majd házadból csendesen magam kiloptam.   És már lent jártam az utcán, otthonodtól távolodtam, tavaszi kedvvel lépdeltem zebrákon, sikátorokban.   Arcomon,…

Tovább
Szólj hozzá!

A két boldog utazó reméli, hogy te is...

2013. november 27. 20:17 - sumegitamas

Fekete Georginának ajánlom.   Két holdfényidőre jövő utak szélén szerte bolyong, piros orruk alatt szájuk egy-egy párapamacsot ont, ahogy lépnek, idegenben.   Cipőjük a járdát falja, senki nem kérd, s ne kérdezze, cipőjük a padkát falja, mit keresnek itt ma…

Tovább
Szólj hozzá!

Én neked adom a koronát

2013. november 23. 20:20 - sumegitamas

Húzd ki magad, kisember, tedd fel a koronádat, és az életed tedd fel, magad légy a csodálat,   az út közepén máglya, melyen becsület járnod, az oroszlán barátja, aki őrzi az álmod, a testvéred őrzője, aki tégedet őriz, emlékezés egy hősre, újra felszálló…

Tovább
Szólj hozzá!

Stockholmban járt az Ősz

2013. november 09. 21:01 - sumegitamas

Sárga-vörös levélszőnyegenlépett előttem királyian,Stockholmban találkozott velem,s így szólt: „Most én őrködöm, fiam."S behozta tavon és parton áta fenyőerdőkből szakállántűlevelek gyantás illatát,ő, a bölcs, a fenség, a bálvány.Én persze lenyűgözve…

Tovább
Szólj hozzá!

A pionírek szerenádja

2013. november 04. 22:52 - sumegitamas

Szerencse, jól van öt, hatvan s háromszáz nap a fiadnál, megszédülök, ha magamban elszámolom, amit adtál.   Mindazt, amit fogtam, láttam, átéreztem, tisztán ittam, percek eufóriában, súlytalanság eksztázisban.   Az emberek szép vonzalma, barátságos, édes…

Tovább
Szólj hozzá!

Láttam az arcát

2013. október 27. 18:24 - sumegitamas

Hosszú álom volt. Három napja éberen álmodott volt, mit úgy is neveznek: daydream. Három napjának, mit megmutatott nekem, álmát zárt szemeken festette az éjszín.   Éjek-napok sodrában láttam az arcát legelőször valami fátylas titoknak: sorban felrémlettek, kik…

Tovább
Szólj hozzá!

Imaginatio VI. (Generációk a sorban)

2013. október 23. 21:01 - sumegitamas

Gyermek voltam, tiszta, szerelemből váltott, a bűnös dolgokról még mit sem sejtve meg, ma is viszontlátom a boldog gyermeket, s a hálához írok egy-két szerenádot.   Oly csodás. Ez az életről mindent elmond, amit szép napvilágban élek a földön, hol a legszebb zajlik…

Tovább
Szólj hozzá!

Őszi délután Piliscsabán

2013. október 03. 16:53 - sumegitamas

Százéves fák lombjai közt zizeg aranysárgás puhán, sétálók haján a szalma színe az őszi délután.   Valamit ígérni látszik körben a hegyekre dőlve, s mi legszebb várakozásunk arcával állunk előtte.   Roppant egyszerű ő most és mégis valami nagyot…

Tovább
Szólj hozzá!

Élethivatás, életszeretet

2013. szeptember 29. 21:40 - sumegitamas

Akarsz-e hajósok reménysége lenni, a tengeri ködben felderengő torony? Légy hát, de ha fárosz vagy, minden időben, bármilyen viharban állnod kell posztodon!   Akarsz lenni késő erdőjárók előtt a lehanyatló Nap pásztortűz parazsa? Légy hát, de köteles vagy a…

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása