Az egyikre a könnyeidből épül

nagyítólencseként minden emelet,

hogy mindig, ha összeszorul az öklöm,

falain keresztül lássam a szemed.

És így ne legyek semmi őrlődéstől

bestiálisan, emberállati nyers,

békére csillapodjak a Szerelem

palotája előtt, ahonnan figyelsz.

A másikba gondolatokat zárunk,

azoktól szikráznak üvegablakok:

szülői féltést, tanácsot, kedves szót,

hogy a gyermekek mind lássák a Napot.

És így ne kezdjék életüket árván,

ne kezdjék gyámoltalan-elveszetten -

mert tudom, hogy úgy állt millió gyermek:

világtalanul a sorsával szemben.

Aztán felépítjük a harmadikat.

Üres lesz belül, s színtelen a várfal.

A később jövőkre hagyjuk termeit,

hogy odaérve megtöltsék jósággal.

Piliscsaba, 2013. okt. 7.