Nehéz hinnem,hogy az Isten,Egervári úr,manapság isily zseniálisalakokat gyúr.Kedves Sándor,legyek bárhol,rád gondolok,szívem dobog,gyönyörködik,élj boldogan -az élet rohan,s a perc rövid.Hosszú az út,együtt menjünk!Igyunk aszútés szeressünk!

Kiment a lány, hogy nézze az eget,a rossz út a domboldalra hág otts az ébredő rét ködöt ereget,kiment s bámulta a magasságot.Csillagok tűnő fényét szitáltas új színeit kereste a mennybolt.Gondolt a leány egy messzi tájraés a gondolata szerelem volt.Áloműző, csendülő…

A roncsolt szívű elveszetteket- azok mi vagyunk, akik most élünk -född be, ha nyugodniok nem lehet,hogyha nincs az a béke, mit kérünk!Akik most élünk, orzó világban,törpén a nagyok sorsával küzdve,ha százan ugrunk, fölbukunk százan -ne emlékezz sok nehéz bűnünkre!

Emlékezz: csak szeretni tudtál,s gyűlölni nem tőlem tanultál.

Nem léptem ágyadhoz s vigasztaltalak,pedig fél országra tőled epedem, hogymegint lássalak, nevetni halljalak - nem léptem ágyadhoz s vigasztaltalak.Nem voltam ott, hogy megfogjam kezedetés szorítsam, mint aki elhagyni nem fogtöbbé, mert világot feledve szeret - nem voltam ott, hogy…

Könnyű, meleg, őszi szeletösszeszed arcom,viharoznak a porszemekaz utcasarkon.Billeg a gyönge rózsaág,fönn az ég derült,fénye leeső rónaság,mely itt szétterült.Árnyékát nyújtja az erdőforró kövekre,véremet egy fa lepergőlombjára vette.Hallgatózom, nem kell szólnom,a…

Megírom hát ezt a verset,forgatom, ím, a tollamat,a lapra kék tinta serked,száradó sorhoz sor tapad.A szépeket már megöltük,hogy élhessen rusnya magunkés az eget összetörjük,mert csupán most, csak ma vagyunk.Nincs messze az Idő vége;sietünk, nagyokat lépünk,óh jaj, az űr…

Tegnap, mikor ágyba estems betakartam vézna testem,beszüremlett az ablakona holdfény s vibrált a plafon.Ágak árnyait festettefalakra az öreg este,hajladoztak körülöttem,mindig csöndben, mindig többen,s csakhamar ágyam szélén ültaz álom s lelkem elszédülta távoltól, mit…

Elmentek, kik a vonatra vártak,s csak maguk állnak most az oszlopok,fény lötyög a borosüveg alján,az égen hideg csillagtűz lobog.Nem tudom én azt, hány nap az élet,jóból és szépből mennyi fér belé?Talán nehéz, de nagyszerű sorsunkelveszne, ha valaki értené.És álmodom a…

Hiányzik a kertünk, az ágyam,az okos tanács, az intelem;míg kóborlok az éjszakában,a szélfutás hiányzik nekem.Erdőn az avar ropogása,a lebukó Nap, az a másik,a tányérra rakott pogácsas a gyermekkor nagyon hiányzik.Hiányoznak a vén platánok,a mezítláb tett, nyári séták,a…

Adjátok vissza a szabadságot!Csúsz-mász féregnek engem nem szültek!Világomban sötétséggel jártok,s rútságaitok, jaj, elszertülnek.Ki látta sorsom, gyászba öltözött,de elsiratta magát is velem.Ám jönnek nyomunkban, s szívek közöttoly útra lelnek, mely még szennytelen.

Nem emlékezem szerelemre,se kóborlásra, se otthonra,se nevelőmre, se nevemre,mintha senki se látott volna.Megszenved velem a Fájdalom,nem tud belőlem kiáltani,őt, ki vagyok, ki nem állhatom,és nem tudok neki ártani.Akarok! De nem emlékezemnyomorultakra, sírhantokra,gyermekre, ki…

Egy napsugár kiszaladjonszentgotthárdi Rába-partra,szentgotthárdi Rába-partonaz ő arcát csókolgassa.Egy kis virág elszakadjonszentgotthárdi Rába-parttól,szentgotthárdi Rába-partonreméljen a sors-utaktól.Ikre-árnya ráhasaljonszentgotthárdi Rába-partra,szentgotthárdi…

Csak úgy nyeled azt a vizet,s orrodon át lélegzel,ide se hallgatsz! Még ilyet!Béka nő a hasadban,kövér varangy lesz lassan,ki fog ugrani egyszer!

Sosem becsült kevesemből adnék,és kérlelnélek is, hogy maradj még,mikor már csattantanám a závárt,ha nem ember volnék és gazzá vált.Soká lesném távolodó árnyad,elmennél, tudván, hogy visszavárlak,s hogy majd úgyis visszahoz az élet,ha nem ember volnék s önzővé lett.

Tépd ki belőlem a csillagokats a fénycsorgató napot: szívemet,vájd földből lett húsomba a fogad,a Mindenségen osztozom veled.Serkentsd ki véremet a körmöddel,a felhők ízét lopd ki a számból,de szeplőtelen lélekkel jöjj el -az én szép, boldogtalan hazámból!Metssz a szemeiddel…

Ha összecsuklotok megtörve,s hiszitek, nem viszitek többre,beleveszni a ködbe.Mikor ti nevettek, s ahányszortiteket fecsegés leláncol,eltűnni, mint a kámfor.

Végtére léptem otthoni porba,köszöntöttek szobámban a tárgyak,párnám nyugosztalt rövid álomra,orgonaágat törtem anyámnak,megörültem a meleg levesnek,ruhát raktam, mit magamra rántok,úgy gondoltam, megírom e verset.S most mennem kell, tudom, alig láttok.

Előttem csillogás, hullámok, mélység,a legpartabb parton ámulok.Hallottam végtelen nádasok zörgését,mikor a szél a fák alá bukott.Láttam hirtelen mozdulni a vizet,s lábamig tágultak a körök.Valami rejtelmes, talán istenideg,feszült a levegőben, őrködött.Éreztem az újító…

Ez a rossz íz mi a számban?Minden, amit elhibáztam.Mi e fojtás a torkomban?Minden, amit elrontottam.A fáradt könny mi szememben?Mindaz, akit kinevettem.És az űr mi a fejemben?Mind, akiket elfeledtem.A két kezem miért remeg?Mert szeretem a mérgeket.És a hús hová tűnt rólam?Disznók…

Majdnem minden ruhám levetettem.Fekszem a fűben, nézem a kéket,melyben ideges robajjal úsznakfehér, anyátlan repülőgépek.Olykor kiürül, elnémul az ég,s a nyírre vándorol tekintetem,megkérdem némán a néma fától,mikor terem táltosbotot nekem?

Ahogy léptem, csak folyt alá a föld,megostorozták ingem az ágak.Idefent ülőhelyet kerestem,s leraktam a lábamhoz táskámat.A Hold az égközépre feszítve,már jönni akart az első csillag.Valamilyen este járó állatakkor röffent neki a csalitnak.Bort vettem elő, belekortyoltam, s…

A hangjáról felismereda vadat éjjel, sötétben,fényképeid bár nincsenek,előtted a messzi arca,ha fekszel, szempillád tétlen,figyelhetsz kinti viharra -tudnod az ilyesmit lehet.Bekötött szemmel is biztonérzékeled a hegyomlást,hogy élted fogy, vész az izrom,tudod vakon és süketen,de…

Bolondítót, ész rablóját,erősekkel is bábozóthirdetnek a magasló fák,ráz ki a légbe a bozót.Hosszabbodó napok pedziks a verandán ülő illat,bőrünk alól már kitetszik,már ha lépünk, szinte ringat.E sejtés nekünk milyen jó!Örül a szem, meleg kristály,vágtat a szív,…

Várj reám a kapu előtt!Lombsátor tar erdőre nőtt,hosszú sorai bokroknakvirágot bontottak.Itt a fény, a legszebb tavasz,boldog izgalmunk ugyanaz:csókra készülünk, csatákra,s írünk nincs a vágyra.Miként útjainkon egykor,nálad legyen az üveg bor - barátságunkra megisszuk,neked,…