Majdnem minden ruhám levetettem.
Fekszem a fűben, nézem a kéket,
melyben ideges robajjal úsznak
fehér, anyátlan repülőgépek.
Olykor kiürül, elnémul az ég,
s a nyírre vándorol tekintetem,
megkérdem némán a néma fától,
mikor terem táltosbotot nekem?
Majdnem minden ruhám levetettem.
Fekszem a fűben, nézem a kéket,
melyben ideges robajjal úsznak
fehér, anyátlan repülőgépek.
Olykor kiürül, elnémul az ég,
s a nyírre vándorol tekintetem,
megkérdem némán a néma fától,
mikor terem táltosbotot nekem?
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
