Ma inni indulunk bátran:gavallérok gátlástalan,görbe, vaksötét utcákbantorkunk hangos, kedvünk arany,ma a részegség napja van.Gyere bátran, gyere bátran!Piliscsaba, 2013. febr. 15.

Hát elindulok nagy mellénnyels százszor is elárulom magam.Ti ne féltsetek a züllésben,megvéd engem az isten, ha van.Meglovagolom a vadságot,mi eddig csak félszegen járt át,s ha van angyala a futásnak,talán fölém terjeszti szárnyát.Majd néha eldugott helyekenrikoltok, sírok, mint…

Megkíséreltem elfogni sebten,mi belehullott az emlékek mély kosarába,nyúltam érte kétségbeesetten,mint az ég felé a villámsújtotta fa ága.Mint a cukorkáért a kisgyerek,mohón vágyakozva, ágaskodva, erőlködve,s aztán nem értem semmi egyebet,jól belemarkoltam a tudat alatti…

A magam és Magyarország szenvedő magyarjai nevében.A lelkem velem tán véres útra vágtat,s nem lesz mit bánnom.A rabló, ki megütötte nagyanyánkat,nagyon vigyázzon!Szemet szemért: újra írva van az égen,s nem lesz mit szánnom.Aki miatt sokat sírt az én testvérem,nagyon…

Hát nem tartja meg fogadalmát oly nagyon,hát nem váltja be a tett ígéreteket,tanulságul épp ezért azt kell mondanom,hogy az ember mégiscsak az, amit szeret.Csak az marad mindig, aminek faragták,nem javul, nem, bármilyen esküszót is ad,ahányszor kecsegtetésre nyitja ajkát,lehazudja…

Élet teljes legyen benned,vészek kerüljenek immár,gyémántszíved köré dermedszeretetünk, ez a kristály.Megvéd ez, ha senki más sem,most és mindétig valaha,s nem őriz emberi száz szem,hanem az angyalok hada!Sorokmajor, 2013. febr. 9.

Ne féltsd a kedved, nem fagyasztom meg,ráeresztve nézetem e hűsét:hamarabb boldog a szimplicitás,könnyebben örül a kislelkűség.Mindenképpen mosolygok, nyugodj meg,kajánul, bárgyún, vagy tán szelíden,míg amögött pattoghat az agyam,hasadozva vergődhet a szívem.Sorokmajor, 2013.…

Égmély nyelt el,földmagas vitt el,világnak végén jártamemberkezdeti hittel.Számban szó volt,lelkemben léptek,hátrahagytam egy erdőt,s zokogott, az is érzett.Holdvilágbanfelnéztem egyszer,anyámra néztem hosszan,s kérdeztem én, az ember.Mondd, az érzőhúsnak és csontnakkét…

Nem írom, hogy felmagasztaljalak,hogy lasszómmá váljon s rabul ejtsen,nem véletlen vagyok kétes alak,s különben is kicsiség a versem.Ne olvadozz túlsággal, hiszen csakjátszadozom, mintegy gonoszkodva,s hogy a trónra egy leányzót felrak,tollamnak pusztán szokásos torna.Nem írom ezt…

Sajnálom, anyám, ezt az egészet,s most elnagyolt hangzatokat vágok,mert rendszerint az önvallomásoknem túl kifinomultak és szépek.Ég lelkemben rőt lánggal a katlan,tűz szavai ezek, s mármost azoka formába zúzó akaratotnem tűrhetik, mind megmunkálatlan.Sajnálom, anyám, búbánat…

A társszerző Kovács Ákos.Tiportan, valónk halva látvaocsúdunk majd fel valamikor,megértve, hogy a tudás málha,szítjuk a múltat, hagyja másraizzó hevét, mi csak halni forr.Majdani baj még, mi létünketelvevén gépként ismer csak el,lásd azonban, hogy ki mit ültet,egyből nem,…

Kint szakad az égi áldás,kint derekas február van,amíg a kupola alattfürdőznek a finom árban.Lánytestvéreim, szeretem,hogy öltözéketek lenge!Szaladunk, a csöpp gyermek is,a simogató elembe.Kik a szélen ücsörögnek,kik prüszkölnek, mint a bálnákfelbukván a vízszín alól,kik a…

Sziluett Nézte a távolodó sziluettet, és hirtelen rájött, hogy élete szerelmét engedi ki a kezei közül. Nem értékelte nagyra ezt a gondolatot, túlságosan hatásvadásznak és közhelyesnek érezte ahhoz, hogy beszéljen róla, hiszen mások szemében az „életem szerelme”…

Ment egy asszony. Misére ment.Olyan lassan, mint a napok,olyan lassan, mint a gondokszívébe be, úgy ballagott.Ki is kísérgette volna?Időben, mely téli-kemény,maga haladt türelmesen,öreg volt és özvegy szegény.Gyermeket s unokát nyolcatkinevelt az évek során,élettel etette…

Ha az ember fáradt, csüggedt izmaitutoljára megacélozza, ha bírmég egy végső harcot a lelke is - tán,de talán egészen olyan a zafír.Ha a haragban elvált, elkallódottfiú egy téli éjszakán hazaír,és összetalál a széthullott család - kedves, én azt hiszem, olyan a zafír.Vagy…

Úgy kívánkozik tollam végére,nézd el nekem, ha ismétlem magam!A fenyők havas csöndjében álltam,míg járt az Ember hódolattalan.Megtűrtek körükben az őrizők,mozdulatlan, ünnepélyes nagy fák,s ránk borult a hét lakat alatti,templomi, őskori hallgatagság.Míg járt az Ember…

Egyremegbánom a rosszul megírt költeményt,úgy bánom, hogy forgok ördög kölykeként,nem vesznek engem kegybe.Kettőrehirtelen félországos útra kélek,néhány kis pénzen megtömött zsemlémetcsomagolom zsebkendőbe.Háromramegérkezem, s menten felszólítalak,hogy közöttünk ne…

Hogy megtörtént e sok tekergés,sose fog fájni, hiszen néztemtágra nyílt szemmel, ahogy elvészezer nyomunk a nagy egészben.Elsőként tudtam, hogy jön a tél,mikor ruhánk még csak lenge vért,első voltam, akit a kacér,cinkos tavaszlehelet elért.Bár néha a tél vészterhes lett,az…

Ha bilincsbe ver, csak nevetem bilincsét,mérkőzöm a vaksorssal, s nem teszek panaszt,ha két régi bánatot együvé tapaszt.Hálát adok kihívásaiért ismét.Azt mondom, játsszunk hát férfias játékot,ravasz leszek és szívós, bolondul bátor,s minden keskeny utcából, közel és…

Énekek, dalok felvidítanak,bármily egyszerűek s halk szavúak.Daloltam zenitelő Nap alatt,énekeltem, indulva nagy útnak.Pirospozsgás lányarcokat hagyvaelködleni szép villanyú színen,beleomoltam fodros tavakba,s menthetetlenül zenélt a szívem.Világnak még megmaradt a…

A hó és a köd párosult fehérré olvad,a fejem felett láthatatlanul suhognakszárnyai egy nagy, félelmes, néma madárnak.Ijedelemmel vegyes kalandvágy, mi áthat.A civilizáció erődje mögöttem,de tekintetemet már máshová vetettem.Menni kezdek vakon, elvesződni a ködben,s csak hó…

Ha talpamra majd útilaput szánok,ha szívem mélyén mehetnék terem,nyakamba veszem nagy Törökországot,s kedvességed révébe érkezem.Nem az a módja: hangoztatni fennen,hanem olykor, végezve a napot,emlékezni, mi jót adatott ennem,ha ti, törökjeim, kínáltatok.Ha járok egyszer…

Ragyogva élünk, így mondtam volnanemrégiben, nem éppen szerényen -sápadtabban, kissé szomorkodva,ha nincsenek csillagok az égen,ha erőtlen szegülünk a sorsnak,s nem hoz az új nap új édenkertet.Amíg élünk, mint az elfogott vad,szabadulással az évek telnek.Lázadásra szít a lét:…

Szoktad-e nézni az űrtaz éjben, s a felhőketvándorlásuk folyamán;hallgatni a zivatartés az olvadó havat,a madarakat a fán?Latolgatni Hold színét,Hold növését, Nap hevét,az idő fordulását;mérni kóbor lélekkelórát, a csillagoknakórjásra szabott pályát?Vagy csak járni az…

Hogy egynéhány elrontott esténönhit dagasztotta mellemet,s nem voltam jámbor, jó keresztény,bocsásd meg nekem, ha meg lehet.Hogy a temérdek jóért hálásnem voltam én mérhetetlenül,s nem sikerült e csodavárás,bocsásd meg nekem majd legbelül.Féltő volt és érző, drága szent,s…