Hogy egynéhány elrontott estén
önhit dagasztotta mellemet,
s nem voltam jámbor, jó keresztény,
bocsásd meg nekem, ha meg lehet.

Hogy a temérdek jóért hálás
nem voltam én mérhetetlenül,
s nem sikerült e csodavárás,
bocsásd meg nekem majd legbelül.

Féltő volt és érző, drága szent,
s én mégse hallgattam a szóra,
s anyám intelme is kárba ment,
egyszer majd oldozz fel alóla.

Mikor megválthattalak volna,
bújt a szívem, szívem reszketett,
s csak gondot hoztam asztalodra,
bocsásd meg nekem, ha meg lehet.

Itt vagyok szépen s fiatalon,
fényre gyújthatnám az életet,
s ily tétován elmúlni hagyom.
Bocsásd meg nekem, ha meg lehet.

Piliscsaba, 2013. jan. 18.