Vissza- visszagondolok még,s emlékeimben, te drága,nem számít idő és hollét,csak a szemed ragyogása.Bármi is történne velem,ne szánakozz sorsom felett,mert földöntúli kegyelem,hogy fényedben nézhettelek.Vissza- visszagondolok még,s múltidézőn úgy kívánlakszeretni, mint…

Fohászkodom, hogy eljussonhozzátok annak a szava,ki utolsóként vallja, hogymagyarok voltunk valaha.Igazsággal, becsülettelvalaha nem tettünk cserét,és nem voltunk hitehagyóeurópai csőcselék.Nem vágyta a kemény fábólfaragott és sok vészt látottkövetni szolgai módonAmerikát s a…

Menjünk százrét útra: tág a határ;s az embert szüntelen mérik, arám.Élhetnénk szabadon, mint a madár,szükségben, bőségben és igazán.Piliscsaba, 2013. jan. 11.

Nem felel a hegy, hahó!Nincs semmi túl, de menni kell,földet, fákat fed a hó,egy kulaccsal s egy veknivelholnap engem küldenek.Holnap én vánszorgok áta járhatatlan halmokon,a fűtött, kicsiny szobáttitokban magammal lopom.Holnap engem küldenek.Holnap menni kell, muszáj,s ha útközben,…

Nem adni fel e virrasztáson semmit,lobbot vetett példaként kihunyásighirdetni, hogy létezik végtelen hit,ahol csak hús van, nem kvarcok és gránit.Háborús vérégre festve kék jelet,megszívlelni, mit jó lélekkel mondtak,életet nézni egy készülék helyett,telefonálni egy idős…

Az újonnan hullott hóbanéppen azon merengtem el,hogy hány pokoljárás esikés mennyi mennybemenetel.Nem a mondai hősökkel,nem azzal, ki Xerxészként jött,nem ővelük esik, hanemkicsi kis emberek között.Velünk is, mikor megváltvakönnyezünk s szemünkben remega hideg kép idekintről:a…

Zab Milánnak ajánlom.Most egész testével borul rám,óv az isten, most nagyon szeret,de ha meglökdösnek az utcán,akkor is fáklyavivő leszek.Én nem kérdem magamtól többé,vétkeztem-e, szabályt szegtem-e,üdvössé lettem vagy gyűlöltté.Bizodalommal leszek tele.Általam még semmi…

Miért sorolod elő napjaidnakszürkeségét s az otromba órákat,amelyekben nincs íz, és nincsen illat,a ködöket, miket átmar a bánat?Miért panaszlod az olyan tetteket,amelyeket nem cselekedtél bátran,és gyengeségnek miért nevezteteda pár lépést, mit nem tettél elszántan?Nézz…

Hol csend van, utak, sínek zúgása tompa,s hol vastorony vasmadárral köt frigyet,ember lánya, én leszek, ki tudakolja,hová vetett a sors, belőled mi lett?Világomlásokra készülök, mert volt pár,és a következők ideje érik,és faggatózom a fenn, fennható Holdnál,s folyamodom…

Végül mid lettem neked?Végül semmid se, ez a baj.Végül senkim se vagy, s lehet,hogy ember mivoltunk a lator.Még idén, tegnap is, tavaly,elbújhattunk volna valahol.Végül idegen vagyok,nem váltunk levelet, szót se.Mert aki üzenne, dadog,és aki megkeresne, halaszt.Pattog a fény…

Pásztor Krisztinának ajánlom.Nálatok a fogadtatásmindig szíves, mindig meleg,s te becsülöd, ami ágataz Alkotásban művelek.Hát még a megemlékezés!Az az ember szívére ül,babusgatja, simogatja,jólesik az végtelenül.Itt a legjobb helyet lelte,amit küldött nekem Eger,amivel…

A füst a szemembe szállt,s most egy könnycseppre hunyom le.S eltűnődöm, miattadilyen mostanában volt-e?Piliscsaba, 2012. dec. 17.

A földi szépségnek, szeretett,már-már fölötte állasz, vélném.Imádlak én halandó, akitarany nő ringatott a térdén.Azért őrizem erőimet,hogy teneked szolgálhassanak,s ha - mondjuk - Hellászba születek,templomodhoz húznék már falat.Elmondhatják sokan, mi mindentnem tisztelek,…

Talán jobb, ha most elhallgatok,s átkos versek sora nem terem.Milyen búsak a magyar dalok,én Istenem!Olyan sok sirámot írtatok,költők, nagy időkkel korábban!Fonnyadt koszorúnk, s mely nem ragyog,koronánk van.Keserű s méltatlan dicsőségaz, hogy a dalnok maga játsszagyakran…

Szeretem a lányok könnyű örömét,a hamar fakadó mosolyt,hogy oly boldogak tudnak lenni attól,ami voltaképp semmi volt.És szeretem kacérkodó szemüket,a barnát legbolondabban.Nincs nagyobb büszkeség, mintha megfogompillantásukat egy dalban.Szeretem a lányok könnyű lépteit,amikor…

Tán rám most jobb napok fénye vetül,de súlyoskodott életemen tél,s szüntelen hasogatott itt belül,ahogy te léptél, ahogy te mentél.Hisz fájt nekem, megkínzott menésed,jaj, miért vannak tulajdonodbanláthatatlan, csinos elme-kések,vagy e bennem-gyötrést mire fogjam?Ahogy te…

Elballagtak mind a tarkák.Kifakultak a szép szemek,de ő maga volt a vadság,amikor érkezett.Maga volt a rejtelmes széla ködlő Kárpátok alól,mely kis virágokat megmér,és mindent tovaszór.A sóvárgás, a bujaság,a nőnem ős-képe volt ő,az önpusztító, csupa vágy,veszendő…

Harcos herceg voltam Keleten,népeket leigázó barbár,fámat táltos ültette nekem,és voltam magyar forradalmár.Majd kurvaként adtam mindenem,hogy én is kelljek valakinek,s lakozzak páriaként ezena földön, amely oly szép s rideg.És volt időm tűnődni ódon,kísértetjárta házak…

Hódarát hordott, kavargott,mint a fehér papírszemeka megrázott üveggömbben,s már eltűnt, mit művész alkot,mert pompásak és ékeseka hókristályt vivő szelekminden költeménynél többen.Piliscsaba, 2012. dec. 9.

Te is szerethettél volna.Járhattunk volna kézenfogvaa búzamezők szélén otthon,a belváros sok színes boltjaelőtt foghattad volna jobbom.Te is szerethettél volna.Táncoltunk volna Budapesten,hajókáztunk volna a Dunán,a tiéd lett volna szerelmem,ez a pazarló, nap nap után.Te is…

A nevető álarcát vette fel,a romlás képe fölé a nevetőét,mintha égbe lépne, kit ő emel,mintha százszor őrzött lenne, akit ő véd.Ő hazug, ő megtéveszt, ő hamis,ő mímel, ő színlel, ő tettet, ő talmi - mert mosolyog, ha korán meghal is,és nagyon jól tudja, hogy korán fog…

A tegnap volt igazán cifra:ugrándozás, dünnyögés, bifla;és ha nem pusztulok ma bele,este digadej lesz: manele.Holnap kecsesen, elegánsanpörgünk, forgolódunk az ágybanfél éjszaka, mert a szorgalomdacára bukdácsolunk nagyon.Ott, ahol teljesíteni kellténylegesen, nem tény a siker,se…

Valahol most játszanak a hóban:jelei vannak, idáig hallik,felsikolt dobhártyaszaggatóanegy lány, akit elkaptak a hapsik.Feltételezem, hogy fürödni foga jó hideg hódunna mélyében.Szerencse, ha kabátja nem nyitott,de úgyse marad sok tagja épen.Én mindezt nem láthatom, nem látom,de…

Azok szeretnek ezret, akik nem szeretnek,bűnöst kiáltanak, akikben gyűlölet jár,fegyelmeznek, kik nem értik a földi rendet,és azok sírnak hangosan, akiknek nem fáj.Piliscsaba, 2012. dec. 3.

És valósággal leesett.Meglátogatott a szomszéd,és vastag, ragacsos havattapostunk a teraszon szét.Végignéztünk a vidéken:fehér volt, mint az első bűn - mert az mindig ártalmatlan;s hullott, hullott tovább sűrűn.Másnap háttal álltam neki,jobb vállamra tűzött a nap,nem volt…