Te is szerethettél volna.
Járhattunk volna kézenfogva
a búzamezők szélén otthon,
a belváros sok színes boltja
előtt foghattad volna jobbom.
Te is szerethettél volna.
Táncoltunk volna Budapesten,
hajókáztunk volna a Dunán,
a tiéd lett volna szerelmem,
ez a pazarló, nap nap után.
Te is szerethettél volna.
A hegyek közt vártalak volna,
az erdő alján a kastélyban,
hol fél szobám és szegény konyha,
amely körül hatalmas tél van.
Te is szerethettél volna.
Ebben az ágyban s másik ágyban
elemészthettél volna engem,
lehettél volna szétziláltan
vagy legszebb ruhádban kegyetlen.
Te is szerethettél volna.
Nagyobb lett volna úgy az élet.
Dúsabban ivódott volna át
bőrünkön, ami szomjas kéreg.
Leltél volna új, még egy hazát.
Piliscsaba, 2012. dec. 8.
