Fehér Evelinnek ajánlom.Fürödni lényed tükréhez jár a lelkem,hollónak vélnéd, míg le nem száll, oly sötét,s hófehér hattyú lesz, ha szárnyára vertengyöngy hullám lemossa fekete köntösét.Hattyú fürdik, üdítik szikrázó cseppek,a tükör végtelen, mindig csendes nyughely,lényed kiapadhatatlanul…

Jól tudjuk, hogy az út neve mindinkább az:elfordulás egymástól, cselvetés, homály;te egy egyenes úttal százat megváltasz –egy harc sincs veszve, amíg még egy harcos áll.Talán trónra elleneinket ültette,s legyen bár a világ rémséges nagy mozsár,melyben sújtva, zúzva törik ügyünket, deegy harc sincs…

Pej paripám pusztán, mint a vihar, vágtat,ajkamról ködöt feltépőn riad ének,mert katonája vagyok az igazságnak,s ebből rakok a fejedre diadémet.Ezüst, túlvilági csillagfény a fáklyám,és szívemben hordom az eleven Napot,és elviszem hozzád szelek héjaszárnyán,s koronád egy országra melegen…

Kimertem a harmattavat,hoztam tengermély szerelmet,elhervadnod sosem szabad,e kincsekkel ékszerezlek.***Kimertem a harmattavat,hoztam tengermély szerelmet,reád öntöm, s a talpalatföldek, s mind, ahány még marad,éjszakák is úgy neveznek:királynő, kiből fény fakad.Sorokmajor, 2016. márc. 28.;…

Ki bujdosott, csillogó vértben előjön,nagyobb mindnél, kezével fákat csavar ki.Imádban kéred, ellenséged ne lőjön,de ha meg van írva, hogy mikor kell halni...Kelő Nap fényében arcomat mosom meg,versenyfutás az idővel: lépéselőny,hiszen ha minden bástyánk rom és korom lett,csak akkor nem ring majd…

Fehér Evelinnek ajánlom.Valóságos szőnyeget alkota bokrok alatt a hóvirág,zsenge fűbe bújnak a halmok,új hajtások: hímes bóbiták.Nyáját már terelgeti összea tavasz, e harsány pásztornép,s jószága szapora körötte:nyomában szökken a százszorszép.Az ereszre pufók verebekülnek, s onnan a tetőcserépalá…

Sorsom néha tömlöcbe vet, melynek rácsa kétely s önvád, tere terhekből összetett, s gondolok a hűs kövön rád. Ez a hűs kő: mint a tüske, testem alatt ez a szőnyeg, s rossz szellemek lemerülte mérgezi meg levegőmet. Jó szándékú tépelődés, óh, de húsomat szaggatja, s néha éppen ő a fő vész: oly…

Nem akarok hallani hazugságot,se féligazságokat, jobb, ha tudjátok!Ne feleljetek egymás szavába vágva!Halk szavak helye ez, akár egy apácazárda.Egymást ne tépjétek itt, e teremben,mert lehet a király is igen szeretetlen,öklömet talán mindkettőtök látja.Meg fogom hallgatni ügyetek versét,nincs…

A szél magányosan üget, s a leáldozó Napra hunyorítva,mely bőrömön halvány tüzét szítja,tudom, hogy e perc a Könyörület.Sorokmajor, 2016. jan. 18-19.

Most oly tiszta, tízezercsillagtól szikrázik az ég.Csak úgy tudnám leírni,mit e különös éjen látok:egy nagyon ősi,elfeledett korbanvalami rettenetes nagyotés roppant fényesetpozdorjává törtek,s most minden darabkaa régi fénnyel ragyog.Sorokmajor, 2016. jan. 12.

Mindig azt plántáltad belém,hogy legyek minduntalan, minden utamon jóvagy a jóhoz hasonló.De úgy elfáradtam benne,mint egy hét országon hajszolt,vad vágtától habos ló.Hitem megtört, ez kételyek siráma, miért cipelnék terhet rémesen hiába?Adj nyugalmat, nem tudok már,nem akarok lenni senki messiása.…

Már azt hittem, a tűzszünet végtelen,s mi fájni fog még, tompán fáj majd, nem élesen,s most láncos bottal veri ki fél szememez a sok felébredt, ez a sok nagy félelem.Sorokmajor, 2015. dec. 22.

            A falu végén kezdődő földúton jókorát kell haladni. Ezen a földúton többek megfordulnak. Van, aki a kutyát sétáltatja rajta, van, aki magában andalog a nyomán, és vannak, akik párban járnak rajta.             A földúton jókorát kell haladni,…

Azért maradok talpon,mert erre kért egy megtört,sokat szenvedett asszony,ki részben értem tört meg.Azért maradok talpon,mert volt, van, kinek fontos,hogy árnyék ne sorvasszon,így vetem lábam földnek.Azért maradok talpon,mert az én országombankiknek szíve sokat nyom,egymásért…

Ama út nyomvonalát ismeri sok, s hittem azt, neki is tetszeni fog,ha rajta jár, kísérve engemet ő,gerleszelíden, hőn szerető.Soká csak szél, aki értheti jól,ki tudott reszketeg álmairól?Ki tudta: látja az út közepén,látja a kóbor, a bús szökevény,hogy ott, ahol fürgén…

Régi évek vázát, jármátlevetettem győztesen.Kedvesem királyi szépség,s mint királynak, főz nekem.Együtt élek széllel, nappal,dolgozom a földeken.Nem vágyom a délibábra, nem kérem, hogy több legyen.Öröm ül a fáim ágán,s ha mellé bánat röppen,bízva tűröm, mindennel…

A világ tengelye elferdült.Láttad-e hajlását fák felett?Sejted, hogy a fatörzsek félnek,reccsen majd, megpattan, elreped?Sötét súly voltak az emberek.Messze hangzott fület nem érve,hogy megnyaklott a világtengely,belejajdult a süket térbe.Csontig vágón csikordult bele,bár nem…

Akasztott ábrándok lógnak a fán, túlzsúfolt világban jó a magány. Mindent, mit kértek, a kútba lököm, széthullott világban jó a közöny. A kincsért ezer évig kell ásnom, a lét java csúf, mint harapásnyom, a korszellemet diktálja Káin, s maroknyi jóért vívom…

Már szenvedtem eleget.Ketten tudják ezt igazán: a Jóisten meg én.Csak ennyit mondok neked.Már szenvedtem eleget.S már jobban tudok hinni, mint az elején.A megváltoztathatatlan felettnem sírok keserű könnyeket.A még magamban rekedterővel előre csörtetek;akit a föld, az ég szeret,azt…

Én mélyre buktam le a bánatokban,de ha örültem, mindenkinél jobban.Hittem a sorsban a rendet, égi rend-fogadalmat:akik könnyek között vetnek,majd ujjongva aratnak.Csodák márpedig mindennap esnek,melyeket gyöngyként az emlékekbőlnaplók lapjaira penna perget - az írás tán a…

Fekete posztóval takard el szemét,ágytakarójával fedd el az arcát!Megnyugszik, hidd el, ha nem lát,az álmok világa kitűnő menedék. A madár is megnyugszik, ha megvonja tőlea látást a rávetett ruha redője. Sorokmajor, 2015. aug. 17.

Elmerengek néha, hogy mennyire szeretem a telet, a süppedő, érintetlen havat, és az erdőt, s egy tágas, puszta helyet; hogy mennyire örülök, hogy megtalálhattalak. Eltűnődöm azon, miképp telik meg a meseserleg,…

Szomjas a föld, szomjas, szomjas,a tyúkoknak hintett búza,zsong a jószág, mint a méhkas,apró, öreg koszorúja. Szomjas a föld, szomjas a kert,s ami jön, hogy adjon leckét,körmönfont az, nyakatekert,de jó gazdát mindig elvét. Sorokmajorban és Vasváron, 2015. júl. 23-25.

Ahol van barátság,ott van találkozás,s ahol találkozás,ott hangosabb fohász.Ahol törődés van,ha esik is, ha fúj,ott nagyok a dolgok,„Nőj!” - ott így szólt az Úr.Ahol van megértésföld és ember között,oda nem érnek elkönnyen az ördögök.Ahol szerelem van,ott a tátongó…

Lába nyomán vihar támad,tisztító, szent, mérhetetlen,mely pusztán egy olajágathagy maga után kezemben.Hét szűk esztendő hátábanelért hozzánk egy gazdag nyár:sokkal jobban tudta nálam,hogy békére szomjaztam már.Lába nyomán bámulat él,ha utána nézek, felróarcomra egy…