Élet teljes legyen benned,vészek kerüljenek immár,gyémántszíved köré dermedszeretetünk, ez a kristály.Megvéd ez, ha senki más sem,most és mindétig valaha,s nem őriz emberi száz szem,hanem az angyalok hada!Sorokmajor, 2013. febr. 9.

Ne féltsd a kedved, nem fagyasztom meg,ráeresztve nézetem e hűsét:hamarabb boldog a szimplicitás,könnyebben örül a kislelkűség.Mindenképpen mosolygok, nyugodj meg,kajánul, bárgyún, vagy tán szelíden,míg amögött pattoghat az agyam,hasadozva vergődhet a szívem.Sorokmajor, 2013.…

Égmély nyelt el,földmagas vitt el,világnak végén jártamemberkezdeti hittel.Számban szó volt,lelkemben léptek,hátrahagytam egy erdőt,s zokogott, az is érzett.Holdvilágbanfelnéztem egyszer,anyámra néztem hosszan,s kérdeztem én, az ember.Mondd, az érzőhúsnak és csontnakkét…

Nem írom, hogy felmagasztaljalak,hogy lasszómmá váljon s rabul ejtsen,nem véletlen vagyok kétes alak,s különben is kicsiség a versem.Ne olvadozz túlsággal, hiszen csakjátszadozom, mintegy gonoszkodva,s hogy a trónra egy leányzót felrak,tollamnak pusztán szokásos torna.Nem írom ezt…

Sajnálom, anyám, ezt az egészet,s most elnagyolt hangzatokat vágok,mert rendszerint az önvallomásoknem túl kifinomultak és szépek.Ég lelkemben rőt lánggal a katlan,tűz szavai ezek, s mármost azoka formába zúzó akaratotnem tűrhetik, mind megmunkálatlan.Sajnálom, anyám, búbánat…

A társszerző Kovács Ákos.Tiportan, valónk halva látvaocsúdunk majd fel valamikor,megértve, hogy a tudás málha,szítjuk a múltat, hagyja másraizzó hevét, mi csak halni forr.Majdani baj még, mi létünketelvevén gépként ismer csak el,lásd azonban, hogy ki mit ültet,egyből nem,…

Kint szakad az égi áldás,kint derekas február van,amíg a kupola alattfürdőznek a finom árban.Lánytestvéreim, szeretem,hogy öltözéketek lenge!Szaladunk, a csöpp gyermek is,a simogató elembe.Kik a szélen ücsörögnek,kik prüszkölnek, mint a bálnákfelbukván a vízszín alól,kik a…

Ment egy asszony. Misére ment.Olyan lassan, mint a napok,olyan lassan, mint a gondokszívébe be, úgy ballagott.Ki is kísérgette volna?Időben, mely téli-kemény,maga haladt türelmesen,öreg volt és özvegy szegény.Gyermeket s unokát nyolcatkinevelt az évek során,élettel etette…

Ha az ember fáradt, csüggedt izmaitutoljára megacélozza, ha bírmég egy végső harcot a lelke is - tán,de talán egészen olyan a zafír.Ha a haragban elvált, elkallódottfiú egy téli éjszakán hazaír,és összetalál a széthullott család - kedves, én azt hiszem, olyan a zafír.Vagy…

Úgy kívánkozik tollam végére,nézd el nekem, ha ismétlem magam!A fenyők havas csöndjében álltam,míg járt az Ember hódolattalan.Megtűrtek körükben az őrizők,mozdulatlan, ünnepélyes nagy fák,s ránk borult a hét lakat alatti,templomi, őskori hallgatagság.Míg járt az Ember…

Egyremegbánom a rosszul megírt költeményt,úgy bánom, hogy forgok ördög kölykeként,nem vesznek engem kegybe.Kettőrehirtelen félországos útra kélek,néhány kis pénzen megtömött zsemlémetcsomagolom zsebkendőbe.Háromramegérkezem, s menten felszólítalak,hogy közöttünk ne…

Hogy megtörtént e sok tekergés,sose fog fájni, hiszen néztemtágra nyílt szemmel, ahogy elvészezer nyomunk a nagy egészben.Elsőként tudtam, hogy jön a tél,mikor ruhánk még csak lenge vért,első voltam, akit a kacér,cinkos tavaszlehelet elért.Bár néha a tél vészterhes lett,az…

Ha bilincsbe ver, csak nevetem bilincsét,mérkőzöm a vaksorssal, s nem teszek panaszt,ha két régi bánatot együvé tapaszt.Hálát adok kihívásaiért ismét.Azt mondom, játsszunk hát férfias játékot,ravasz leszek és szívós, bolondul bátor,s minden keskeny utcából, közel és…

Énekek, dalok felvidítanak,bármily egyszerűek s halk szavúak.Daloltam zenitelő Nap alatt,énekeltem, indulva nagy útnak.Pirospozsgás lányarcokat hagyvaelködleni szép villanyú színen,beleomoltam fodros tavakba,s menthetetlenül zenélt a szívem.Világnak még megmaradt a…

A hó és a köd párosult fehérré olvad,a fejem felett láthatatlanul suhognakszárnyai egy nagy, félelmes, néma madárnak.Ijedelemmel vegyes kalandvágy, mi áthat.A civilizáció erődje mögöttem,de tekintetemet már máshová vetettem.Menni kezdek vakon, elvesződni a ködben,s csak hó…

Ha talpamra majd útilaput szánok,ha szívem mélyén mehetnék terem,nyakamba veszem nagy Törökországot,s kedvességed révébe érkezem.Nem az a módja: hangoztatni fennen,hanem olykor, végezve a napot,emlékezni, mi jót adatott ennem,ha ti, törökjeim, kínáltatok.Ha járok egyszer…

Ragyogva élünk, így mondtam volnanemrégiben, nem éppen szerényen -sápadtabban, kissé szomorkodva,ha nincsenek csillagok az égen,ha erőtlen szegülünk a sorsnak,s nem hoz az új nap új édenkertet.Amíg élünk, mint az elfogott vad,szabadulással az évek telnek.Lázadásra szít a lét:…

Hol csend van, utak, sínek zúgása tompa,s hol vastorony vasmadárral köt frigyet,ember lánya, én leszek, ki tudakolja,hová vetett a sors, belőled mi lett?Világomlásokra készülök, mert volt pár,és a következők ideje érik,és faggatózom a fenn, fennható Holdnál,s folyamodom…

Te légy a kapocs ember és föld-égországlása között nagy időre;légy a családom, a szent örökség,emlékeim s hajtásaid őre!Választottalak én életfául,éltem másául választottalak,hogy ha az én utam messze tárul,testvéreimnek jelezd sorsomat.Mindent megteszek, minden…

Pár percen át tavasz volt - vagy épp nyár: nem tudom,de a Nap melegét, serkentő tüzét adta,s kár, hogy nem voltál ott, mert kint a verőfénybentéged óhajtottalak én az oldalamra.Sorokmajor, 2013. jan. 3.

Ágrólszakadt, deli, mezei-berki,mindig bűntudatos s bolondos vagyok,sokszor nem tudtam, mit fogok majd enni,mert magyar író vagyok.A gondolattal nőni fel, hogy meghal idejekorán s elégtelen vagyok,mindennapi táncosom az idegbaj,mert magyar író vagyok.Nem tettem le másnak kezébe…

Gondoltad tán: évek múltánhogy fogok emlékezni rád?Fogadd el tőlem, te drága:a sírodra még egy virág.Tudtad, hogy leszek ezerszer,ki vigyázatlan eltéved,de örökké nyitott szemmel - most már én őrizlek téged.Én őrizlek, én gondozom,nevelgetem emlékedet,s te, mint hajdanán a…

Várj! Hogy átkarolhassalak,szoríthassalak melegen:mígnem elhagy a vacogás,mígnem felenged a kezem.Sorokmajor, 2012. dec. 30-31.

Különös álmokat élek veled.Valami sok szobás, csoda, elmésházban fölleltelek, öleltelek,megmutatod bájaidat s elmész.Soká ülök lehorgasztott fejjel,akiből a jó szellem kiriadt,mint akit úton-útfélen megveraz isten nagy szándékai miatt.Nappal, téli Nap látta ablakban,a…

Kérdőre vontam a bácsit:„Hogyan várja az új évet?”Komáskodva, ravaszdian:hogy jön hozzá év, a másik?S mondja: „Ha még akkor élek,szeretettel várom, fiam.”Sorokmajor, 2012. dec. 29.