Gyere, terítsük le az árnyékot!Sima bőrünk a kiszikkadt földre,és vond körénk a békét, ajkadróla durva, rossz szavakat töröld le!Csak csodálkozz, még ne pillants belém,a fákat, az élő tájat bámuld!Szeretném, ha felednéd, hogy halunkés a mások más szíve elárult.Hajoljunk…

Ha a fészekalj gólya szárnyát próbálja,ha a naplementéből egy perc van hátra,hogyha az udvar megárad: zümmög, rózsáll,ha gyors a cérna a szép ruhát varrónál,ha fel a sárról sárga s kék lepke röppen,ha elfordul a kulcs a kapuőrökben,ha csókját veszik soknak, nem többet…

Csabafi Gábornak ajánlom.   Jó helyen laksz (és iszom). Közel a bolt (közel a pia), a park (és a betintázott haverok), egy köpésre van az emlékmű is, tűzrakóhelyekkel körülvéve, ott nyári estéken le lehet ülni, és sütögetni (és inni), amúgy meg jók az utak (nincs…

Ültem az ég alatt és fáztam.Csak bámulások voltak az esteli hallgatagságban.Fázva néztem a Holdat.Nem tudtam, csöndünk meddig tartsam,már rám fagytak a göncök.És fejcsóválva megszólaltam:„Óh, ezek a különcök!"

Jusson az ember az Igazságba,add neki, hisz mondta, hogyan vágyja,boros, misés s harci énekébenszólongatta ezerféleképpen,hóba-fagyba kiverve, reszketve,fogcsattogás fel nem ébresztette,s összegyűltek, érte kiáltottak,a meghurcoltak róla álmodtak -(és Káin is hitte a magáét)(a…

Eltervezem a napot reggel,sorba állítok, számolgatok,s indulok tucatnyi tervemmel -de a sorson ki nem foghatok.Hisz azt mind, amit szándékozom,valami miatt nem tehetem,s talán ez nem elég nagy pofon,még ököllel verem a fejem.Egy-két munkát bizton elvégzek,de nem vigasztal, ha a…

Valamitől, valamitől félnek,nehéz balsejtelem terjeszkedik.Hűlnek a dacbóli szenvedélyek,s tenger dolgukat csendesen teszik.Mint a várakozás vihar előtt,ez éppen olyan borús, nyomasztó,súlyos koronát, mely fejére nőtt:ólompántot álmodik az alvóés mind felhő, nem látni…

Nyugovóra térneka házban a fények,a házban az emberés benne szeszélyek.Egyre leválnak a ráncok, az árnyak,kettőre kívülreperdül a bánat.Háromra rezzenaz ablaküvegbena csillag az űrből,ér a kezedben.Bútorok pora jár,bomlik a szoba már,szívedre csendesen,fészkére a…

Háborog a szívem, szerencsétlen,asztrojóslat töltéből nem tanul,nagyokat dobban szerelem-étlen,násztalan, frigytelen, áldatlanul -anélkül éltem, akiért éltem.

Lord George Gordon Byron: It Is the HourEz az óra, mikor dallvaül meg a bülbül az ágon,s a szeretők fogadalmacsókká édesül a szájon;mikor szél fú, vizek mosnak - zene ez a magányosnak.Harmat csapódik virágra,csillan az ég miriádja,és mélyebb a habok kékje,barnaság hull a…

Bár nem telt még el akkor minden hét,s hol éhenhaláshoz készülődtek,hol a népet asztalhoz intették,s bár száz bajuk volt az őszülőknek,öreg volt már az idő és terhes,igencsak alul a közhangulat,sok balul megítélt, kevés kedves:unták undok, különös harcukat.Sosem volt…

Könnyű, meleg, őszi szeletösszeszed arcom,viharoznak a porszemekaz utcasarkon.Billeg a gyönge rózsaág,fönn az ég derült,fénye leeső rónaság,mely itt szétterült.Árnyékát nyújtja az erdőforró kövekre,véremet egy fa lepergőlombjára vette.Hallgatózom, nem kell szólnom,a…

Hiányzik a kertünk, az ágyam,az okos tanács, az intelem;míg kóborlok az éjszakában,a szélfutás hiányzik nekem.Erdőn az avar ropogása,a lebukó Nap, az a másik,a tányérra rakott pogácsas a gyermekkor nagyon hiányzik.Hiányoznak a vén platánok,a mezítláb tett, nyári séták,a…

Adjátok vissza a szabadságot!Csúsz-mász féregnek engem nem szültek!Világomban sötétséggel jártok,s rútságaitok, jaj, elszertülnek.Ki látta sorsom, gyászba öltözött,de elsiratta magát is velem.Ám jönnek nyomunkban, s szívek közöttoly útra lelnek, mely még szennytelen.

Sosem becsült kevesemből adnék,és kérlelnélek is, hogy maradj még,mikor már csattantanám a závárt,ha nem ember volnék és gazzá vált.Soká lesném távolodó árnyad,elmennél, tudván, hogy visszavárlak,s hogy majd úgyis visszahoz az élet,ha nem ember volnék s önzővé lett.

Várj reám a kapu előtt!Lombsátor tar erdőre nőtt,hosszú sorai bokroknakvirágot bontottak.Itt a fény, a legszebb tavasz,boldog izgalmunk ugyanaz:csókra készülünk, csatákra,s írünk nincs a vágyra.Miként útjainkon egykor,nálad legyen az üveg bor - barátságunkra megisszuk,neked,…