Mosogató és szemetes tele,
az íróasztalon nagy a rumli,
nem borotválkoztam már egy hete.
Nem hagy aludni, nem hagy aludni.

Elkergettem ajtómból a tündért,
újfent vesztettünk száz területen,
megvert az élet naiv hitünkért.
Nem hunyhatom, nem hunyhatom szemem.

Némelyeknek adósa maradtam,
nem gyümölcsöztettem jól a napot,
s nem mérhető mosolyom smaragdban.
Nem nyugodhatok, nem nyugodhatok.

Ártatlan lányokon Janus-arc van,
s a gyáva a maga helyén keres
a vívatlan, elsumákolt harcban.
Mégis alszom. Aludni érdemes.

Piliscsaba, 2013. jan. 14.