Mellünkben már úti trombita harsan, kabátunk szárnya fordulóban illan, ősz köpenyéből a levegő balzsam, s nyíltszívű ablakból sárgul a villany.   Fény felé tartunk, mint mindig az ember, a városka otthon, talpalat otthon, ki lép szeretettel, fején a…

Sárga-vörös levélszőnyegenlépett előttem királyian,Stockholmban találkozott velem,s így szólt: „Most én őrködöm, fiam."S behozta tavon és parton áta fenyőerdőkből szakállántűlevelek gyantás illatát,ő, a bölcs, a fenség, a bálvány.Én persze lenyűgözve…

Csak itt és most van időnk a boldogságra, csak itt és most van erőnk a győzelemhez, de itt és most olyan szánalomra méltó, ahogy minden ember tervez.   Piliscsaba, 2013. okt. 21.

Hol támadtak göcsörtjei,s ha vézna ágait csörgeti,miért isteni mégis az a dallam?Hány szilvafa dúdolásátzártad el magadban?Sorokmajor, 2013. júl. 19.

Rémlik-e még, barátom,ahogy ketten baktatunka poros, izzó napot álló,aggkorú, széles jegenyesoron,s én azt mondom, kedvesemneka fák hegyéről a legfényesebbleveleket lehozom,és azért még nem ver meg az isten?Rémlik-e, ahogy somolyogva mondom,úgyis mindet teleírom verssel,sőt a…

Az életszeretet ölén vagyunk biztosak,kőből és rettegésből nem épült a várunk,felhők adták, csillagok adták a titkomat:mi virágokat szórunk el, amerre járunk.Mi virágokat szórunk el, amerre járunk.Keszthely felé, 2013. júl. 14.

Úgy a pompázatos tornyokállnak, mint amit csak köptek,mit szél odahordott, s ha állnak százezer évet,nem lesz magasságukban igézet.Szikraesős, víg éjszakákaz unalom leltárai,harsány színű plakát,tánc, zene is olyan sótlan,nincs bűverő a báli kohókban.Újabb utakra…