Egyremegbánom a rosszul megírt költeményt,úgy bánom, hogy forgok ördög kölykeként,nem vesznek engem kegybe.Kettőrehirtelen félországos útra kélek,néhány kis pénzen megtömött zsemlémetcsomagolom zsebkendőbe.Háromramegérkezem, s menten felszólítalak,hogy közöttünk ne…

Hogy megtörtént e sok tekergés,sose fog fájni, hiszen néztemtágra nyílt szemmel, ahogy elvészezer nyomunk a nagy egészben.Elsőként tudtam, hogy jön a tél,mikor ruhánk még csak lenge vért,első voltam, akit a kacér,cinkos tavaszlehelet elért.Bár néha a tél vészterhes lett,az…

Ha bilincsbe ver, csak nevetem bilincsét,mérkőzöm a vaksorssal, s nem teszek panaszt,ha két régi bánatot együvé tapaszt.Hálát adok kihívásaiért ismét.Azt mondom, játsszunk hát férfias játékot,ravasz leszek és szívós, bolondul bátor,s minden keskeny utcából, közel és…

Énekek, dalok felvidítanak,bármily egyszerűek s halk szavúak.Daloltam zenitelő Nap alatt,énekeltem, indulva nagy útnak.Pirospozsgás lányarcokat hagyvaelködleni szép villanyú színen,beleomoltam fodros tavakba,s menthetetlenül zenélt a szívem.Világnak még megmaradt a…

A hó és a köd párosult fehérré olvad,a fejem felett láthatatlanul suhognakszárnyai egy nagy, félelmes, néma madárnak.Ijedelemmel vegyes kalandvágy, mi áthat.A civilizáció erődje mögöttem,de tekintetemet már máshová vetettem.Menni kezdek vakon, elvesződni a ködben,s csak hó…

Ha talpamra majd útilaput szánok,ha szívem mélyén mehetnék terem,nyakamba veszem nagy Törökországot,s kedvességed révébe érkezem.Nem az a módja: hangoztatni fennen,hanem olykor, végezve a napot,emlékezni, mi jót adatott ennem,ha ti, törökjeim, kínáltatok.Ha járok egyszer…

Ragyogva élünk, így mondtam volnanemrégiben, nem éppen szerényen -sápadtabban, kissé szomorkodva,ha nincsenek csillagok az égen,ha erőtlen szegülünk a sorsnak,s nem hoz az új nap új édenkertet.Amíg élünk, mint az elfogott vad,szabadulással az évek telnek.Lázadásra szít a lét:…