Vágtázó, tajtékos paripa
a rossz szó, szélsebes jószág,
melyet düh tüzel, erős ina,
s melynek percek csupán a rónák.

Bizony, olyan könnyen s hamar száll,
s nem állítja meg már a szándék,
egyiknek bú, másiknak aggály,
ha nem fogja a paripát fék.

Kelő Nap, éjt űző fénykorong
a jó szó, ünnep és diadal,
de mert szépet ily gazdagon ont,
hosszú ideig érni akar.

Ha megjelenik, akkor láthat
a szem temérdek kincset szerte,
ott rózsát, ahol addig árnyat,
hű lelkeket összeterelve.

Csengésében isteni hang cseng,
oly erő, mi tud teremteni,
bujkál a jó szóban, lappang bent.
Nagyobb nálunk, mégis emberi.

Sorokmajor, 2017. ápr. 11 – máj. 6.