Néha jó lenne összetörni:
előbb kőtömbökké repeszteni,
aztán porrá zúzni a házat,
melyben lakásom van.

Néha jó lenne visszaköpni,
aztán éheztetni, epeszteni,
ki leköpött mélabús, fáradt,
hideg magányomban.

Néha jó lenne önmagamnak
megroppanni, pozdorjává törni,
alaktalanul a földeken
ülni, elpihenni.

Egy isten hátha arra ballag,
ki mégis van, s részeimbe önti
lelkét, de hátha könyörtelen,
s maga lesz a semmi.

Piliscsaba, 2012. okt. 17.