Úgy szóltak zajongó, csörgő szívükhöz:
„Lássatok, üvegesedjetek!
Igyátok a világot a platánok alatt,
az ember lépte embernyomot üldöz,
pókfonálon szerelem lebeg!”
De nincs unió, barátság, mégsincs foganat.

Szíveknek, e fényes lovagtermeknek
várfala így lett hártyavékony,
hol istent verdesve állt a két gigász platán,
s áttetszően, elhűlve megdermedtek
a legzümmögőbb nyárderékon,
mint a kocsonya a pince döngölt padlatán.

Sorokmajor, 2012. okt. 7.