Csak azt látom, amit ad a nap,
s kiűzöm szememből, mit elvesz.
Ha néhány kenyér-, csont-, fadarab
is mind, mire agyam figyelmez.
Csak azt látom, amit ad a nap,
s legyen boldog titkokon lakat,
nem bánom! Ha hájamba harap,
valakit a világ jóllakat.
Budapest felé a vonaton, 2012. szept. 23.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
