Hányszor fogadkoztam: most már jó leszek!
Amit megbánnék, olyat nem teszek!
Mielőtt megszólalnék, gondolkozom,
nem lustálkodom, hanem dolgozom!
Hirdettem, hogy holnap eszemre térek,
hogy tisztességes életet élek,
hogy többé nem lesz miért szégyenkeznem,
s nem csalódik, aki bízik bennem.
De jöttetek, s hogy visszanézek, fájtok,
újabb mulatságok, mulasztások,
elpazaroltam napos órát, estét,
holott tudtam, mi a kötelesség!
Ha e versemnek megírása után
is maradok lump, kedvetlen puhány,
bennem fog egy boldogabb világ veszni,
mert ha tett nincs, terv, álom: mind semmi.