Sümegi Tamás írásai

Felemelkedés

2016. február 29. 07:27 - sumegitamas

Szeretem nagyon,
ha szürkület idején
a rigók búcsúzó trilláját
meghallgathatom.

S mindig éltetett,
ha a széles eget fürkészhettem,
vagy belőle akár csak egy
apró részletet.

Ámulnék látva,
akárhányszor még, amint a menten
felhágó Napot az erdő már kipirult
ölben dajkálja.

S lelkemnek csoda,
hogy történt Jó, amit
se ember, se menny
nem sejtett soha.

Budapesten és Budapest felé a vonaton,
2016. febr. 16-23.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sumegitamas.blog.hu/api/trackback/id/tr858427620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása