Szeretem nagyon,
ha szürkület idején
a rigók búcsúzó trilláját
meghallgathatom.
S mindig éltetett,
ha a széles eget fürkészhettem,
vagy belőle akár csak egy
apró részletet.
Ámulnék látva,
akárhányszor még, amint a menten
felhágó Napot az erdő már kipirult
ölben dajkálja.
S lelkemnek csoda,
hogy történt Jó, amit
se ember, se menny
nem sejtett soha.
Budapesten és Budapest felé a vonaton,
2016. febr. 16-23.