AZ EGYIK

Kivetett volt, kinevetett,
útját magányosan rótta,
házak között, idegenek
lába elé Tudást szórva.

A MÁSIK

Kivetett volt, kinevetett,
ember szava, ökle verte,
de ment, kötélidegeket:
Türelmet eléje vetve.

A HARMADIK

Kivetett volt, kinevetett,
börtön foglya, foglár rabja,
meghozta az üzenetet,
gerinceknek Tartást adva.

A NEGYEDIK

Kivetett volt, kinevetett,
nem ártott pedig, nem vétett,
a föld minden hite felett
egy hitet hitt: Tisztességet.

AZ ÖTÖDIK

Kivetett volt, kinevetett,
de szent ő, akit ha vád ért,
a vádlói szíve helyett
fohászkodott Tisztaságért.

A HATODIK

Kivetett volt, kinevetett,
úgy tett mindig, ahogy illett,
láthatta balsikeredet,
másokra való Tekintet!

A HETEDIK

Kivetett volt, kinevetett,
sorsa által megviccelve -
süket vének, sihederek!
Támasz volt, verseit zengte.