Sárga-vörös levélszőnyegenlépett előttem királyian,Stockholmban találkozott velem,s így szólt: „Most én őrködöm, fiam."S behozta tavon és parton áta fenyőerdőkből szakállántűlevelek gyantás illatát,ő, a bölcs, a fenség, a bálvány.Én persze lenyűgözve…

Szerencse, jól van öt, hatvan s háromszáz nap a fiadnál, megszédülök, ha magamban elszámolom, amit adtál.   Mindazt, amit fogtam, láttam, átéreztem, tisztán ittam, percek eufóriában, súlytalanság eksztázisban.   Az emberek szép vonzalma, barátságos, édes…