Az idő csak a parányi
dolgok nyomát törli el.
Jelöletlen az emberi
kicsiség, s a többi: jel.
Mert a kedves szó, a vigasz,
szelídség s jóakarat
lenyomata fel-felbukkan
utunkon a Nap alatt.
Mint pusztán a forrás, mint fák
árnyai közt fénypászma,
olyan, ha az emlék a múlt
szép perceit…