A platánok felé tekintek,nem keresem már a kincset,óriások e fák valóban,hullik le az álca rólam,jár a szél, a jó öreg szél,jár magasan s a töveknél,aggályaim elröpítem,úgyis majd egy szép körívenbölcsőjükbe visszatérnek,hegy méhe húz sziklavértet,ember szíve csak egy inget,ki átszúrja, ki alá…