Lámpafényben az aszfaltonkörbefutó repedések,s itt a biztos, romlatlan nyom:nem határoz az enyészet.Mert hol egy vékony rés nyílik,előtör az élet füve,színe szürkét élénkít itt,hamisítatlanul üde.Lásd, a világ romok között,s hol kő fedi el, s hol piszok,hol elhagyott lomod zörög,valahogy mindig élni…