Fehér Evelinnek ajánlom.Fürödni lényed tükréhez jár a lelkem,hollónak vélnéd, míg le nem száll, oly sötét,s hófehér hattyú lesz, ha szárnyára vertengyöngy hullám lemossa fekete köntösét.Hattyú fürdik, üdítik szikrázó cseppek,a tükör végtelen, mindig csendes nyughely,lényed kiapadhatatlanul…