Mellünkben már úti trombita harsan,
kabátunk szárnya fordulóban illan,
ősz köpenyéből a levegő balzsam,
s nyíltszívű ablakból sárgul a villany.
Fény felé tartunk, mint mindig az ember,
a városka otthon, talpalat otthon,
ki lép szeretettel, fején a…