Ahogy az eső kopog odakünn,
úgy kopog koponyám falán
a rengeteg talán.
De ahogy egyszer az eső is eláll,
a kételyek is eltűnnek tunyán
a pocsolyákban ostromuk után.
Miképp az ég is kitisztul,
a koponyában is megszűnik a neszezés,
s az aggodalmak lidérchada vele vész.
S ekkor bátran…